Vega recept

Tésztája:

Fél kg rétesliszt,

1 tojás, 20 dkg vaj,

10 dkg cukor,

kevéske tej vagy tejföl,

kis szódabikarbóna

Ezekből omlós pitetésztát gyúrunk, magas szélű tepsibe nyújtjuk, hogy a szélein kissé felnyúljon.

A töltelékhez:

fél kiló túró,

2 tojás,

1 vaníliáscukor,

fél citrom reszelt héja,

ízlés szerint porcukor (5-6 dkg elég szerintem).

 

A túrót elkeverjük a tojások sárgájával, a cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal, majd a felvert tojáshabbal. Rásimítjuk a tésztára, majd a tetejét megszórjuk a gyümölcsökkel. (Ha kicsit erővel dobjuk a gyümölcsöt, kissé belesüllyed a túróágyba.) Legfinomabb bogyósokkal, málna, szeder, áfonya, ribizli. Szép színes és ízben harmonizáló legyen.
Előmelegített sütőben közepes, vagy kicsit még gyengébb lángnál kb. 3/4 órát sütjük.
 

 

1/2 kg friss spenót

1 cső zsenge főtt kukorica

1 fej kicsi lilahagyma

1 gerezd fokhagyma

2 szem kicsi (jércetojás méretű ) főtt krumpli

1 egész tojás

2-3 evőkanál liszt

só, bors ízlés szerint

10 deka reszelt sajt

pár deka vaj a sütéshez

 

A spenótót lobogó sós vízbe dobáljuk maréknyi adagokban csak egyszerre, s kb 1 perc múlva kiszedjük szűrőkanállal, lecsepegtetjük, hagyjuk kihűlni, majd alaposan kinyomkodjuk belőle a vizet (nem kell aprítani, egyben is csodásak a levelei). A kukoricáról éles késsel levágjuk a szemeket. A hagymát, fokhagymát felaprítjuk, a két szem főtt krumplit áttörjük, a sajtot lereszeljük, belerakjuk a spenótleveleket, beleütjük a tojást, befűszerezzük, jó alaposan összekeverjük, majd hozzáadjuk a kukoricaszemeket és a lisztet. Egyenletesen elkeverve nem túl kemény tésztát kapunk. Egy serpenyőbe kicsike vajat teszünk, felforrósítjuk, majd a spenótos masszát kanállal beleszaggatjuk, kicsit ellapítjuk. Első oldalát nagy lángon, majd ha az megpirult, a második oldalát takarékon sütjük pirosra.

Salátával tálaljuk. Egészséges, laktató, de mégse túl nehéz étel, és akik a spenótot főzeléknek nem szeretik, így azok is meg fogják enni, mert a sajttól finom ropogós lesz!

Itt a tavasz, s a télen lestrapált szervezetet semmi mással nem lehet olyan jól újra formába hozni, mint az ilyenkor megjelenő friss zöldségekkel. Az ember falja a piros hónapos retket, tömi magába a zsenge újhagymát, szeli a vajas kenyerére a snidlinget, s megeszik minden hasonló jóságot. A szervezetünk jól tudja, mire van szüksége, így nem csoda, ha csorogni kezd a nyálunk valami zsenge és üde étel láttán.

Ennek köszönhetően mentem el a Bakonyba medvehagymát (Allium ursinum) szedni pár napja. Még csak most kezd nőni, de egy jó szatyorral már hazahoztam.

Aki nem ismeri a medvehagymát, és amúgy szereti a hagymaféléket, sürgősen keressen valami forrást, biopiacot vagy erdőt, s kóstolja meg. Írok pár sort magáról a növényről.

Lombos erdők (gyertyán, bükk) alján nő kora tavasszal, a leveleit fogyasztjuk. A levél úgy néz ki, mint a gyöngyvirág levele, ezért ha nem ismerjük, nem szabad megenni azonnal mindent, ami hasonlít rá, mert azzal összetéveszthető (bár a gyöngyvirág jóval később nő csak meg), s a gyöngyvirág bizony mérgező. A medvehagyma alapvető ismertetőjegye az, hogy átható hagymás-fokhagymás illata van, s ezt a levél levágásakor az orrunkkal igen könnyen érezhetjük. Természetesen, amikor már virágot is hoz, erre sincs szükség, mert a virágja tipikus hagymavirág, s még véletlenül se hasonlít a gyöngyvirágra. Amikor virágba borul egy-egy medvehagymás erdő, kilométerekről lehet már érezni az illatát! (aki nem bírja ahagymát, annak áthatóan büdös...)

A medvehagyma hagymája is ehető, azonban azt ne szedjük ki, s a leveleket is ollóval vágjuk, egy-egy tövet nem letarolva, hogy képes legyen az állomány megmaradni, megújulni évről évre. Olyan tömegben nő egy-egy erdőben, hogy rövid idő alatt megszedhetjük még óvatos válogatással is a szükséges mennyiséget.

A leveleket alaposan meg kell mosni, jól lecsepegtetni, érdemes konyharuhával leitatni róluk a vizet, hogy sokáig eltarthassuk. Én dobozokba rakva a hűtőben tárolom, szedés után 6-7 napig friss marad. Ha vizesen rakjuk el, könnyen elkezd rothadni! Ez aztán kiváló reggelihez, vacsorához, szendvicsbe, salátákba, snidlinghez hasonlóan ehető, rendkívül üdítő hatású, mivel rengeteg vitamin van benne, s emellett tisztító, vérnyomáscsökkentő hatása is van. A Bakony falvaiban tavasszal medvehagymát adnak a disznóknak, mert féreghajtó hatása is van.

Akkor a recept:

Két jó marék medvehagyma-levél

5-6 gerezd fokhagyma

petrezselyemzöld

2 deka vaj vagy margarin

2 evőkanál étkezési keményítő

2 dl főzőtejszín

só

őrölt fehér bors (késhegynyi)

1 erőleveskocka

2 l víz

 

A fokhagymát megpucoljuk, átpréseljük fokhagymanyomón. A vajat egy fazékban felolvasztjuk, beletesszük a fokhagymát, átforgatjuk rajta, majd felengedjük a 2 liter vízzel, amelybe beledobunk egy erőleveskockát, ízlés szerint sózzuk, majd kb 10 percig forraljuk. A medvehagyma leveleit szorosan összefogva vékonyka csíkokra szeljük, s felaprítjuk a petrezselyemzöldet is, és beledobjuk a forró levesalapba, még 3-4 percet forraljuk, ne többet. (A medvehagyma a spenóthoz hasonlóan hamar megpuhul, s a sok főzés a vitamintartalmát is csökkenti. ) Eközben a főzőtejszínt elkeverjük a keményítővel (a liszt is jó, de a keményítő könnyebb s kevéssé hajlamos a csomósodásra, én krémlevesbe mindig ezt teszek), majd apránként belecsurgatjuk a levesbe, egyet forralunk még rajta, a végén egy kis fehér borsot teszünk még bele.

A kész levest pirított zsemlekockával, belereszelt sajttal is tálalhatjuk, de önmagában is csodálatosan finom.

Két hosszúkás, közepes méretű padlizsán
1 pohár joghurt
2-3 gerezd fokhagyma
1 kávéskanál szárított oregano
1 kávéskanál szárított bazsalikom
só
1 evőkanál mogyoróvaj (nem nutella, hanem a sós, lehetőleg holland fajta!!!)
esetleg kevéske olaj a sütéshez

A padlizsánok szárát levágod, alaposan megmosod őket, majd héjastól felszeled jó fél centis karikákra. Kicsit besózod, fél órát hagyod állni, a levet, amit ereszt, leöntöd róla. Eztán vagy grillezed őket, vagy egy leheletnyi olajjal megijesztett wokban megsütöd, hogy kívül kicsit megpiruljon és belül puha legyen. Nagyon vigyázni kell, képes az olajat magába szívni, mégpedig rengeteget, így nem szabad eltúlozni, mert egy rémesen nehéz, ehetetlen valami lesz belőle. Amíg sül, a joghurtot elkeverjük a finomra zúzott fokhagymával, oreganóval, bazsalikommal, alaposan elkeverjük benne a mogyoróvajat*, esetleg pici sót rakhatunk bele. A fűszeres joghurttal leöntjük a megsült, kihűlt padlizsánszeleteket. Köret nélkül is isteni, nyáron jól behűtve igazi frissítő, de ehetjük hasábburgonyával is.

*Ha nem tudsz normális mogyoróvajat szerezni, magad is csinálhatsz: pörkölt földimogyorót beleteszel a turmixgépbe, alaposan megdarálod. Ettől még nem lesz krémszerű, kell bele adagolni óvatosan egy kis olajat, miközben tovább turmixolod, a lehető legfinomabb szemcseméretű legyen. A végén ízlés szerint sózd meg.
Amerikai mogyoróvajat ne vegyél a boltban, az rettenetes, össze sem hasonlítható a finom holland mogyoróvajjal. Hollandul pindakaas a neve, ha jársz Hollandiában, vegyél pár üveggel - a Calvé márkát ajánlom, az a legfinomabb.

25 dkg sárgarépa
3 nagy tojás
10 ek édesítőszer vagy porcukor
2 narancs reszelt héja
22,5 dkg liszt
1 csg sütőpor
csipet só
5 dkg darált mandula
7,5 dkg alacsony zsírtartalmú margarin
1 dl tej

A sárgarépát megpucolod, finomra reszeled. A tojások sárgáját az édesítővel,  narancshéjjal habosra kevered, majd a lisztet, darált mandulát és a sütőport a sóval elegyíted, hozzákevered a tojáshoz. Eztán hozzákevered a megolvasztott margarint, a tejet és alaposan elkevered. A tojások fehérjét felvered kemény habbá, apránként, óvatosan beleforgatod a masszába.
Előmelegíted a sütőt. 23 centis kerek tortaformát kibélelsz zsírpapírral, beleöntöd a tésztát, majd közepes tűznél 40-45 perc alatt aranybarnára sütöd. Még szebb lesz, ha egy marék vékony szeletre vágott mandulával szórod be a tetejét sütés előtt. Nagyon finom, nem túl édes, egy kis savanykás lekvárral nagyszerű uzsonna.

1 kg krumpli

fél pohár tejföl

kb. 10 deka reszelt sajt

4-5 gerezd fokhagyma

egy ek. mustár

csipet só

 

Nem túl kicsi, egészséges krumplikat jól megmosol, majf félbevágod őket, majd egy tepsibe állítod a vágott felükkel felfelé. A belső (vágott) oldalukon  kb 1 centi mélyen rácsosan beirdalod mindet. A reszelt sajtot, zúzott fokhagymát, tejfölt, sót, mustárt  összekevered, és minden fél krumplira teszel egy kis halmot belőle. Forró sütőben úgy 25 perc alatt megsütöd, míg a sajt rá nem pirul (addigra a krumpli is átsül). Csodás illatú étel, nem lehet neki ellenállni. Eheted körözöttel, salátával, vagy bármivel.

1 fej vöröshagyma
kicsi olaj
mokkáskanál pirospaprika
1 karalábé kockákra vágva
kb 15 dkg karfiol
kb 15 dkg zöldborsó
3-4 db gomba
kb 5 dkg zöldbab esetleg ugyanennyi zsenge(!!!) fejtett bab
20-30 centis darab franciahagyma (amit pórénak árulnak, 2-3 cm vastag, hosszú hagyma) karikára vágva
2 szál zsenge sárgarépa karikára vágva
1 szál petrezselyemgyökér karikára vágva
1 csokor petrezselyemzöld felaprítva
só
1 evőkanál ételkeményítő

Vajgaluskához 1 tojás, 1 evőkanálnyi vaj vagy margarin, fél mokkáskanál só, csapott evőkanál búzadara

A vöröshagymát egész apróra vágva megdinszteljük az olajon, majd rászórjuk a pirospaprikát, félrehúzzuk a tűztől. Beleszórjuk a vékonyra szeletelt gombát, visszarakjuk a tűzre, s egyet rottyantunk rajta, majd felöntjük egy kis vízzel. Beletesszük a többi előkészített zöldséget a póré kivételével. Felöntjük annyi vízzel, hogy egy gulyásleves sűrűségű anyag legyen, majd amikor felforrt, beledobjuk a franciahagyma-karikákat is, aztán ízlés szerint sózzuk. Addig kell főzni, míg az ízlésünk szerinti puhaságúak lesznek a zöldségek (egyszerre fognak megfőni), én úgy szeretem, ha kicsit még van tartása. Miközben fő, előkészítjük a vajgaluskát: 1 egész tojást egy jó evőkanálnyi nem kemény vajjal vagy margarinnal, fél mokkáskanál sóval alaposan elkeverünk (villával szoktam, hogy a vaj összetörjön), majd egy csapott evőkanál búzadarát és annyi lisztet keverünk bele, amennyit galuskatészta sűrűséghez felvesz, alaposan összekeverjük. Ha a zöldségek már (majdnem) készre főttek, egy evőkanál és egy teáskanál segítségével kisebb darabokban a forrásban lévő levesbe szaggatjuk, max. 5 perc alatt átfő. A végén az evőkanál ételkeményítőt egy kicsike hideg vízben alaposan elkeverjük, a leveshez öntjük, és még egyet rottyantunk rajta.
Kiadós, laktató leves, olyan semmirevaló ételek elé érdemes csinálni, mint pl. a palacsinta.

40 dkg liszt

2 dl tejföl

1 tojássárgája

5 dkg porcukor

5 dkg vaj

2 dkg szalalkáli

2 evőkanál holland kakaópor

A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk, majd 4 részre osztva vékonyra nyújtjuk.Nagy gáztepsi hátoldalát vajjal megkenjük, a kinyújtott lapot ezen sütjük forró sütőben. Gyorsan sül, és nagyon-nagyon büdös, dauervíz-szagú, ám mire meghűl a tészta, elmegy a szaga, nem kell aggódni. A szalalkáli hasonlóan működik, mint a sütőpor, ám sokkal könnyedebb, levegősebb lesz tőle a tészta, ez esetben véletlenül se próbáljuk meg helyettesíteni.

Krémje:

30 dkg cukor

4 tojássárgája

5 evőkanál liszt

7 dl tej

2 csg. vaníliás cukor, vagy harmad rúd vanília

egy kevéske margarin

(tetejére 1 tábla szerencsi szerecsen étcsoki)

Ezekből pudingszerű krémet kell főzni: a lisztet egy kevés tejjel, a tojássárgákkal meg a cukorral alaposan elkeverjük, belekeverjük a többi tejet, lényeg, hogy még hidegen ügyeljünk, hogy ne legyen csomós. Liszt helyett ételkeményítővel is csinálhatjuk, ez még kevésbé csomósodik. Beletesszük a vaníliás cukrot, vagy a kikapart vaníliarúd darabkát (külön a kaparékot, s a főzés idejére a rudat magát is, melyet a kész krémből kiveszünk majd) Az összekevert krémalapot lassú tűznél állandóan keverve főzzük, amikor kellően besűrűsödött, 1-2 dkg vajat keverünk még bele.

A kihűlt lapokat a kihűlt krémmel egyenletesen megkenjük, majd egy napot hagyjuk lefedve hűvös helyen, hogy átpuhuljon a tésztája. (aki szereti étcsokival bevonva, ilyenkor kenje rá a gőz felett olvasztott étcsokit, ami hamar rádermed.) Utána szeletelhető.

75 dkg liszt
50 dkg túró
25 dkg vaj
2 pohár tejföl
2 tojás
3 dkg élesztő
4 mokkáskanál só
1/2 csg. pizzafűszer
1 csg. zöld olívabogyó
kb 1 dl ketchup
reszelt sajt

A túrót a vajjal, 1 tojással, sóval, tejföllel, élesztővel, ketchuppal alaposan eldolgozzuk. Egy csomag (akár zacskós, akár kis üveges) zöld olívabogyót egészen apróra felvagdalunk (hosszában négyfelé, majd a "hasábokat" kb 1-1,5mm-es szeletkékre vágtam), belekeverjük az alap masszába, hozzáadjuk a fél csomag pizzafűszert, majd amikor az egészet alaposan elegyítettük, belegyúrjuk a lisztet, jó alaposan összedolgozzuk. Érdemes megkóstolni, hogy az ízlésünknek megfelelően elég sós-e, én alapvetően nem főzök túl sósan.
Szóval a kész tésztát hideg helyre (hűtőbe) tesszük pár órára. (Jó, ha este gyúrjuk, éjszaka hidegben van, reggel sütjük.) Aztán a tésztát kb 1 centi vastagra nyújtva apró szaggatóval helyes kis pogácsákat szaggatunk, ezeket megkenjük a másik (felvert) tojással, majd a tetejét megszórjuk reszelt sajttal. Előmelegített sütőben közepes tűznél kb. 30-40 perc alatt aranyszínűre sütjük. Jó sok lesz belőle, és isteni finom! A túró miatt másnap sem veszít frissességéből. Jó sok lesz belőle!

Egyébként a recept saját fejlesztés, a fűszerezésen kívül semmi köze az olaszokhoz.

10 dkg étcsoki

25 dkg gesztenyemassza

2 tojás

10 dkg porcukor

10 dkg vaj

1 teáskanál szódabikarbóna (olcsóbb a sütőpornál, kémiailag pedig azonos vele)

kb. 1 dl tej

1/2 dl rum

20 dkg liszt

5 dkg mazsola 

 

Begyújtjuk a sütőt. A puha vajat a tojássárgával, cukorral kikeverjük. A gesztenyemasszát alaposan összetörjük villával, vagy átnyomjuk krumplinyomón, a tojásos vajas keverékhez adjuk, majd belelöttyintjük a rumot (esetleg rumaromát).  Hozzákeverjük a lisztet, amibe előzőleg belekevertük a szódabirkarbónát. Belekeverjük a mazsolát is, majd a tábla csokit fél centis darabokra vágjuk s azt is belerakjuk. A végén a keményre vert tojáshabot óvatosan összeforgatjuk vele. Közben a sütő megmelegedett. A tésztából a sütőformába készített muffinpapírba merünk kanalanként, hogy egyformák legyenek. A forró sütőben 5 percig sütjük, majd közepes lángon még 20 percet hagyjuk benn.